Mit látsz szemeimben, mint nyitott ajtókban?
A lelkembe vezet téged
Az, hogy zsibbadttá váltam lélek nélkül
a szellemem valahol a hidegben alszik
Amíg meg nem találod és haza nem vezeted
(Ébressz fel!)
Ébressz fel belül!
(Képtelen vagyok felébredni!)
Ébressz fel belül!
(Ments meg!)
Szólíts a nevemen és ments meg a sötétségtől!
(Ébressz fel!)
Hagyd, hogy folyjon a vérem!
(Képtelen vagyok felébredni!)
Mielőtt még üressé válnék
(Ments meg!)
Ments meg a semmitől, amivé válok!
Most, hogy végre tudom mi is vagyok kívül
Nem hagyhatsz csak úgy magamra
Lélegeztess és tegyél valóssá
Tarts életben!
(Ébressz fel!)
Ébressz fel belül!
(Képtelen vagyok felébredni!)
Ébressz fel belül!
(Ments meg!)
Szólíts a nevemen és ments meg a sötétségtől!
(Ébressz fel!)
Hagyd, hogy folyjon a vérem!
(Képtelen vagyok felébredni!)
Mielőtt még üressé válnék
(Ments meg!)
Ments meg a semmitől, amivé válok!
Tarts életben!
(Hazugságban éltem, semmi sincs belül)
Tarts életben!
Megfagyva belül az érintésed nélkül,
a szerelmed nélkül,
Kedves, te vagy az élet a holtak között
Egész idő alatt nem hittem, hogy nem látok
A sötétségben maradtam, de te ott voltál mellettem
Úgy tűnik ezer éven keresztül aludtam
Sikerült mindenre figyelnem
Gondolat nélkül, hang nélkül, lélek nélkül
Ne hagyj meghalni itt!
Itt valami többnek kell lennie
Tarts életben!
(Ébressz fel!)
Ébressz fel belül!
(Képtelen vagyok felébredni!)
Ébressz fel belül!
(Ments meg!)
Szólíts a nevemen és ments meg a sötétségtől!
(Ébressz fel!)
Hagyd, hogy folyjon a vérem!
(Képtelen vagyok felébredni!)
Mielőtt még üressé válnék
(Ments meg!)
Ments meg a semmitől, amivé válok!
Tarts életben!
(Hazugságban éltem, semmi sincs belül)
Tarts életben!
Tarts életben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése